1126-ban kutat ástak az északnyugat-franciaországi Lille város egyik kolostorának udvarán. A felszínközeli vízzáró kőzetet áttörve bővizű kutat sikerült fakasztani. Lille Artois grófság területén fekszik, és ennek nevéből származik a máig használatos elnevezés: artézi kút, artézi víz. Az artézi vizeket gyakran fosszilis vizeknek is nevezzük, bár a földtörténet fosszíliáihoz, kövületeihez képest nem is olyan régen keletkeztek. Egy-egy artézi medence lassan felhalmozódó vízkészlete akár több tízezer éve hullott csapadékból is keletkezhetett. 
Magyarországon az első artézi kutat a dunántúli Ugodon fúrták, 1830-ban. A legnevezetesebb artézi kutak lemélyítése azonban a XIX. század hatvanas-hetvenes éveiben tevékenykedő Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) bányamérnök nevéhez fűződik. Határozott elméletet dolgozott ki a hőforrások feltárására és hasznosítására. Ezt 1867-ben a margitszigeti kutak megépítésével bizonyította. Itt az egyik fúrása 119,5 méter mélyre jutott le a József főherceg tulajdonában lévő területen. A margitszigeti kút 1500 m3 vizet adott naponta, magas kén, szénsav, kalcium és magnéziumtartalommal, ami különlegességnek számított, így a kivitelezést még I. Ferenc József császár- és király is figyelemmel kísérte.
Egyik leghíresebb fúrásának helyét ma is emléktábla őrzi: a budapesti Hősök terén, a honfoglaló vezérek szoborcsoportja előtt, a tér kövezetébe illesztett bronztábla jelzi, hogy 1868-78 között Zsigmondy vezetésével ott fúrtak 970 m mély artézi kutat.
Ebből a vízből kezdetben a Nádor-szigeten ideiglenesen kialakított Ártézi Fürdőt, majd később a Széchenyi fürdőt látták el forró gyógyvízzel (amely csak a XIX. század végére készült el). A kút a felszín alá rejtve ma is működik, és a Városligetben feltörő társával együtt a Széchenyi fürdőt táplálja.
Magyarországon a legtöbb artézi kutat (több mint 40 ezret) ma is az Alföldön találjuk.
2000 méter mélyről feltörő artézi víz biztosítja a hajdúszoboszlói gyógyfürdő vízellátását is, a kisebb talpmélységű (100 m körüli) kutak nagy része azonban ivóvizet szolgáltat. Az alföldi artézi kutakból évente a Balaton víztömegével majdnem azonos mennyiségű vizet termelnek ki. A vízutánpótlás már említett lassúsága miatt az artézi vízzel egyre takarékosabban kell bánni. 
A Föld talán legnagyobb artézi vízkészletét az ausztráliai Nagy Artézi-medence rejti. A medence területe Franciaország területének több mint háromszorosa (1,75 millió km2). A felülről miocén kori agyagos, alulról pedig óidei (paleozóos) gránitos vízzáró rétegek közé zárt jura-kréta időszaki (mezozóos) homokkő rétegek tárolják az artézi vizet.
A definíció az, hogy az artézi kút: olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre – hivatalosan: pozitív nyugalmi vízszintű kút.
Mivel a Leonardo Kert esetében is mélyről jön fel az artézi víz, és bi- és tricepsz építő, erőteljes muszkliképző karmunka nyomán tör a felszínre, illetve ömlik a locsolókannákba. Nők esetében ez az erőteljes és folyamatosan végzett felkari edzés kifejezetten hasznos, mert az integető izomnak nevezett, a felkar alsó részén a kor előrehaladtával lifegni kezdő zsírtömeg izomszövetté alakul. A kemény munka ellenére és éppen ezért nagyon szeretjük és megbecsüljük a kutat, mert a kezdetekkor azt is megtapasztaltuk, milyen nehéz a vizet messzebbről cipelni.
(fotó: Török Barbara)
Ezért szántam e bejegyzést az artézi víznek és kútnak, a megbecsülésen kívül ismerjük is meg kicsit jobban!
