Leonardo kertészei- a reneszánsz közösségi kert

... avagy jövőre mit csinálok másképp

1. fejezet

 Mivel a szezon elején már írtam a blogba, (b)logikus volt, hogy így az első év(szak) vége felé ismét jelentkezzek, megvonva az időszak mérlegét.

Ha valaki még emlékszik az egyik első bejelentkezésemre… annak piszok jó a memóriája, vagy sűrűn olvas régi blogbejegyzéseket. Azok kedvéért, akiknek e jeles esemény mégis kihullott volna az elméjéből, azt ecsetelgettem, hogy milyen ravasz vagyok, mert viszonylag egzotikus növényzettel ültettem tele a kertem. Ezután, ha valamelyik mégsem válna be, rá lehet fogni az eltérő éghajlatra, egyéb körülményekre. Az édeshagyma például tipikusan egy ilyen növény volt. Tessék? Milyen lábnyomok? 40-es férficipő?? Khmm… Na, jó, bevallom, annyira koncentráltam a paradicsomok felkötésére, hogy speciel az édeshagymákat, úgy, ahogy voltak kitapostam. 

Szegény hagymáknak egyébként is rossz sorsa volt nálam, mivel pár héttel korábban az állomány nagy része a gondos gyomlálásnak esett áldozatául. Már a sor felénél tartottam, amikor rájöttem, hogy az a sok egymásra hasonlító csenevész izé, aminek a végén kis fehér gömböcke van, az jó eséllyel nem fűszál, hanem az épp kikelő-félben lévő hagymácskák szára. A mesterséges lélegeztetésnek, visszagyömöszölésnek, egyéb újraélesztési kísérleteknek makacsul ellenálltak. Az az egy-két túlélő, amelyik még mindig ott senyved a bébikertemben, valószínűleg kérni fogja az anyakönyveztetésük módosítását: nem édeshagyma lesz a nevük, hanem „Örülünk, ha békén hagy ma!”

 2. fejezet

 A következő pont az elrendezés kérdése. Ezen belül egyrészt figyelni kell a növények sűrűségére, másrészt az egymás mellettiségére, harmadrészt pedig a szélsőséges időjárás szeszélyeire.

Nekem szerencsém volt, mivel a neten rendelt növényekhez kapott leírásban rögzítve voltak az ajánlott ültetési távolságok. Más kérdés, hogy például a mángold esetében nem tartottam be ezeket, mondván minek ültessem szét 20-25 cm-re, mikor az olyan kis spenótszerű izé. Akkor lepődtem meg, amikor lapulevél nagyságúra megnőttek, olyan sűrűn egymásra, hogy ha nem lett volna színes a száruk, ki sem tudtam volna bogozni, melyik levél hová tartozik. Jobban utána nézve megállapítottam, hogy a spenótszerűség a felhasználásra vonatkozik, nem a méretre. Ennyit az értő olvasásról, meg a diplomáról. Szóval, ha van tapasztalatunk vagy ajánlásunk az ültetési távolságok tekintetében, a korrekt fejlődés érdekében érdemes azt figyelembe venni.

A távolság mellett jó, ha a növények elérhetőségét is figyeljük. A 7 négyzetméter kicsinek tűnhet, de – tapasztalatból tudom – nagyon kényelmetlen, bár kétségkívül látványos az a fajta tornagyakorlat, amikor a félig telt locsolókannával nyújtózkodva a bébikert széléről próbáljuk vízhez juttatni a középen szomjazó növénykéinket.

Az „összeültetésről” nekem csak korlátozott tapasztalataim vannak. Arra viszont rájöttem, hogy a mángold nem csak optikai tuningot jelent a paradicsom két oldalán, hanem még a széltől, naptól is védi. Legalábbis addig, míg túl nem növi.

Annak eleinte örültem, hogy olyan helyen van a kertem, ahol jól éri a nap. Tartós hőségriadós időjárás esetén azonban az előny könnyen hátrányba fordulhat, a paradicsomok például nagyon igényelték (volna) a sűrű öntözést. Hozzáteszem, nem csak nálam voltak tikkadtak, eléggé betűz a nap a kertbe, így megfontolandó, hogy a bambusz helyett ne ültessünk-e inkább kaktuszt.

(Angyal Szabolcs)

A kakukkfű (thymus vulgaris) egy gyönyörű évelő fűszernövény, amely nagyon jól viseli a szárazságot így sziklakertbe is ültethető.

Sajnos a hazai konyhában kicsit mellőzött lett a kakukkfű, de szerencsére a kiskertekbe egyre többen ültetik ezt a gyönyörű és aromás fűszernövényt. Ma már több fajtát is megtalálhatunk a kertészetekben, hiszen van köztük talajtakaró, vagyis elterülő habitusú, és van, amelyik felálló fajta.

Magát a növényt ültethetjük kész, kifejlett palántáról, vagy megpróbálkozhatunk a magvetéssel is. Erkélyre, teraszra, sziklakertbe vagy fűszerágyásba is kiváló, hiszen gyönyörű apró kis rózsaszínes-lilás virágaival még színt is visz a környezetbe.

A növényt ültessük laza, jó vízáteresztő képességű virágföldbe és a kert napos, meleg részére telepítsük. A túllocsolást nem bírja, így ha cserépbe vagy ládába ültetjük, gondoskodjunk a felesleges víz elvezetéséről. Az ültetés ideje tavasz, ha magvetéssel szaporítjuk, már márciusban előnevelhetjük a palántákat egy 15-18 fokos világos helyen, majd májusban - ha az idő már 10 fok felett van tartósan - ültessük ki a növényeket a szabadba.

Ezután egészen őszig szedhetjük a friss hajtásokat, amelyek kiváló ízt és aromát kölcsönöznek sülteknek, mártásoknak, salátáknak, de csak kis mennyiségben adagoljuk az ételhez, mert az erős aroma elviheti az íz világot. Az olasz és Francia konyha nélkülözhetetlen fűszernövénye, de készíthetünk vele fűszerecetet vagy fűszerolajat is.

A leveleket és a hajtásokat a legjobb a kora reggeli órákban szedni, és lehetőleg még virágzás előtt gyűjtsük be őket, majd frissen vagy szárítva is felhasználhatjuk. Sajnos idősebb korában erősen fásodik, ezért néhány évente érdemes magról vagy hajtásdugványról új töveket szaporítani.

Télire sem kell felszedni a töveket, de érdemes takarással védeni a fagyok ellen. Dekoratív és mutatós növény lehet egy szép dézsába vagy kerámia edénybe ültetve.

A leveleket és hajtásokat akár fürdővízbe is tehetjük, amely így nyugtat és felfrissít minket egy fárasztó nehéz nap végén. Teája köhögés ellen is kiváló!

Kakukkfüves sárgarépa köret

A sárgarépa kifejezetten magas rosttartalmú zöldség. Mind a rostok, mind az A-vitamin hasznosításához segítséget jelent, ha szeleteljük (reszeljük), és/vagy enyhén hőkezeljük. Sült húsok, halak mellé ajánlom ezt a zöldséges köretet.

A (kis)kertekben ültethető, nevelhető fűszer- és gyógynövények a Györgytea® szakmai tanácsadásával

Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris)

Citromfű (Melissa officinalis)

Mentafélék: borsmenta (Mentha x piperita); fodormenta (Mentha spicata var. crispata)

Kerti majoránna (Majoranna hortensis)

Szurokfű (Origanum vulgare)

Levendula (Lavandula angustifolia

Kerti körömvirág (Calendula officinalis)

Orvosi zsálya (Salvia officinalis)

Izsóp (Hyssopus officinalis)

Lestyán (Levisticum officinale)

A felsorolt fajok többsége illóolajos növény, és mint ilyenek teljes napfényes helyet igényelnek. Mindegyik faj kis tasakos "hobbikerti" vetőmagként beszerezhető a gazdaboltokban. Ezek palántanevelését célszerű olyan kertbarátra bízni akinek adottak a lehetőségei a palántaneveléshez. Gyorsabban érhető el azonban siker, ha a nagyobb gartencenterekben kész cserepes növényeket vásárolunk. A hipermarketekben kapható cserepes fűszernövényekkel is sikerünk lehet. Ezeket azonban célszerű néhány napig a szabadban árnyékban szoktatni a szabad levegőhöz. (Mivel olykor több napot töltenek ezek a növények az áruházakban, "elszoknak" a tűző közvetlen napsütéstől, és vásárlást követően kiültetve megéghet a lombjuk.) Valamennyi felsorolt faj elviseli a szárazságot, azonban a nyári forróságban meghálálják az öntözést. A kiültetés előtt célszerű a kert talaját érett szervestrágyával feljavítani. Ültetést követően takarjuk a talajt kéregmulccsal, így nem csupán a gyomosodást kerüljük el, de a nedvességet is őrizzük.

A kerti körömvirág virágai folyamatosan szedhetők, a levágott virágokról szedjük le a szirmokat. A fagyokig virágzik, ekkor elpusztul, tavasszal újra kell vetni. Szintén folyamatosan szedhetőek a majoránna virágos hajtásai.

A majoránnát is újra kell vetni tavasszal. A többi felsorolt növény évelő. Javasolható a rozmaring is, ez azonban a keményebb teleken könnyen kifagyhat.

Virágzást követően is szedhetőek a kerti kakukkfű hajtásai, a citromfű és a mentafélék levelei.

Virágzáskor kell vágni a szurokfű és a levendula szárait.  Fűszerként folyamatosan szedhető az orvosi zsálya és a lestyán levele, az izsóp hajtása. Ha friss fűszerként használjuk, csak a főzés vége előtt 10 perccel adjuk az ételekhez. Szárításhoz használjunk tálcát, arra terítsünk csomagolópapírt és max. 1 ujjnyi vastagságban terítsük ki a friss növényi részeket. Helyezzük szellős, de árnyékos helyre. Ha már pattantva törik a szárítmány, morzsoljuk le a hajtásról az izsóp, kakukkfű, citromfű, szurokfű, majoránna és a menta leveleit. A megszárított gyógy- és fűszernövényeket töltsük jól záródó befőttes üvegekbe.

(Lakatos Márk)